MTK legendárium | 377. rész

Az MTK alapítása és alapítói. 1888-ban született a klub.

A klubalapító fiatalság nem győzött ámulattal és mély áhítattal szemlélődni Szekrényessy Teréz körúti lakásában. A látottak minden bizonnyal legjobban a műremekek iránt mélyen érdeklődő Donáth Sándort kerítették hatalmukba, kinek épp ekkoriban lett titkos vágya egy régiségüzlet alapítása… A patinás cserépkályhában vígan pattogott és ropogott a faláng, mikor a nagyszalon ódon asztalát körülülve kezdetét vette az alakuló értekezlet.

Szekrényessy, kinek jelentős tapasztalata volt a klubalapításban – alig akadt komolyabb fővárosi klub, melynek születésénél ne lett volna jelen –, frappáns határozottsággal építette fel az est tennivalóit. Mindjárt az első lépések egyikén titkárrá szavazták a jólfésült Donáthot, kinek egyben feladata lett az elhangzott állásfoglalások és határozatok rögzítése, vagyis a jegyzőkönyvvezetés.

Legelső napirendi pontként meg kellett határozni az alakítandó egylet szabatos elnevezését. Az ötletadó, vagy ötletadók személyét illetően nem rendelkezünk adatokkal. Meglepődnénk azonban, ha ne jutott volna oroszlánszerep a szógyártásairól és névalkotásairól elhíresült Szekrényessy Kálmánnak. Egy bizonyos, Magyarország első demokratikus sportegyletének neve tudatos és átgondolt névalkotás. A kilenc ifjú alapító jelentős részét képező kemény mag (Totis, Kohn, Klauber, Sachs) már tagjai voltak a Szekrényessy patronálta Sportkedvelők Körének (SK), melynek, mint látható, nem kis szerep jutott a klubalapításban.

Az előd szervezet – mert hisz tekinthetjük a Sportkedvelők Körét annak – mind kivált tagjaival, mind pedig névformájával megkerülhetetlen tényezővé lépett elő. A kicsiny klubocska betöltötte hívatását, mint a sasfiók, mely a tojáshéjat ugyan levetkezi, de sas természetét megőrzi, s mind nagyobb magasságokba vágyik. Így lett a lokális célú sportot kedvelők csapatának provinciális céljaiból szárnyalóbb, nagyobb távlatokat célzó (Magyar) elnevezés, az ifjak puszta önfeledt játszása helyett komoly harcos program (Testgyakorlók) kifejeződése, míg az utótag, (Köre) mint elcsatangolt szertelen gyermek nyargalt komoly bátyjai nyomában, közvetlen utalva az egykori kisded klubra.

A cél, a szándék mindenki előtt nyilvánvaló volt. Adassék szabadság sportkérdésekben Magyarország polgárainak, azt se vallási, se nemzetiségi alapon senki ne korlátozza. Ki-ki maga dönthesse el, mely típusú sporttevékenységet kíván gyakorolni: a maradi német szellemű tornát vagy a szabadon szárnyaló angol szabadtéri sportok válfajait, tehát az atlétikát.

A dokumentum elkészültét követően ünnepélyes, emelkedett pillanat következett, amikor a sporttörténelem szeszélye folytán alapítóvá nemesedett hétköznapi hősök egyenként gyűltek Donáth Sándor köré, hogy nevükkel együtt beírják magukat a sporthistória halhatatlanjai közé.

Az elmúlt százharminchét esztendő azonban mostohán bánt az alapítókkal, néhány betűn és hangsoron kívül egyéb nem maradt belőlük, no meg néhány sárgult lapra szóródott kósza számadat sporteredményeikről. A teremtett ember, az egyedi, a megismételhetetlen azonban törekvéseivel, érzéseivel, örömével és fájdalmaival, úgy tűnt örökre elveszett...

Engedtessék meg most, hogy a következő részekben némi csekélyke adattal mégis emléket állítsunk az alaptó Tízek Társaságának és a felejtés vulkáni hamuja alól kibontsuk mindazt, ami az utolsó világégés, vagyis 

Ezt olvastad már?